A TTK a hálóra megy?

Kérlek szóljatok hozzá, hogyan javítsam. A nyomtatott változatát (képek nélkül) a TTK diáklapjába a News-ba szánom, illetve a Project honlapra.

Csak az idősebb oktatók emlékezhetnek „A munkásosztály aparadicsomba megy”  Arany Pálma díjas olasz filmre, ami a cikk témáján morfondírozva jutott az eszembe.  Nem hagy nyugodni a gondolat, hogy a TTK-nak legalább olyan nehéz a hálóra menni, mint a munkásosztálynak a paradicsomba. A matematikusok elegáns kis fémdobozból elővett krétával, fejből írják tele a táblát, az anatómusok rajzaival előadás végére betelik akár három hatalmas tábla is, a tudomány filozófusok legélvezetesebb óráin pedig parázs vita bontakozik ki. A legjobb előadásokon pontos fogalmakkal dolgozó, világos gondolatmeneteket kapunk követhető tempóban. Isten mentsen a felolvasott Power point diasorozatoktól és az egymásra rétegzett, bonyolult magyarázó ábrák tömegétől. Minek ide világháló?

Az előadótermeken kívül a  világháló egyre gyorsuló ütemben szövi be a kutatást és az oktatást. Pár napja a Facebook-on védés előtt álló PhD hallgatónk posztjára figyeltem fel.  Vasas Vera és munkatársai „Evolution before genes” című cikkét januárban csaknem 1250-en nézték meg a „Biology Direct” szabad hozzáférésű on-line publikációs felületen, s ezzel mintegy 500-al vezeti a legnépszerűbb cikkek listáját. Hiába dolgozunk egy doktori programban, Facebook nélkül jóval később szereznék tudomást a cikkről és a sikerről.  

A hatodik tudomány és web kapcsolatával foglalkozó  nemzetközi ScienceOnline2012  találkozó kapcsán a The New York Times terjedelmes elemzésben foglalkozott a tudomány nyitottá válásának folyamatával január 16-án. A cikkben nyilatkozik Dr. Leshner, a mostanában web ináriumokkal is kísérletező „Science” magazin kiadója, aki egyetért azzal, hogy változnak az idők, s kétli  hogy 10 év múlva a mai modellt fogják követni a tudományos magazinok. Mint mondja: “When a better system comes int being that has quality and trustability, it will happen. That’s how science progresses, by doing scientific experiments. We should be doing that with scientific publishing as well.” (a kiemelések tőlem származnak). 

A „Scientific teaching”- nek (Science, 2004)  nevezett irányzat amerikai oktatói ebben a szellemben vizsgálják például, az otthoni egyéni aktivitásra és az előadóban folyó csoportmunkára épülő oktatás hatékonyságát, mintegy válaszként a tudományos kommunikáció terepeinek és formáinak változásaira és a kutatói, emberi kompetenciák folyamatos fejlesztésének társadalmi igényére. Ebben az amerikai oktatásfejlesztéssel foglalkozó programban természettudósok és pedagógiával foglalkozó szakemberek együtt vesznek részt.

Az amerikai ökológiai társaság (ESA) három éve kongresszusa fő témájának a tudományos oktatást választotta, így már meg sem lepődtem, amikor egy debreceni kolléga a magyar ökológus levelező listán pár hete a következő című cikkre hívta fel a figyelmünket „If You Can't Beat 'Em, Join 'Em: Using Facebook to ReachStudents About the Relevance of Ecology” (ESA Bulletin 2012 január). A cikk szerzője, James B. McGraw egy őszi BSc ökológia kurzushoz fakultatívan felvehető, nyilt Facebook csoportot hozott létre, s a jegyet adó 3 évközi ZH eredményét vetette össze a korábbi évek eredményeivel. A tavalyi eredmények 10%-al szignifikánsan magasabbak voltak a korábbiaknál, ami ugyan egyedi eset lévén nem bizonyítja a Facebook csoport hatékonyságát, de valószínűsíti.

Akarjuk vagy sem a kréta és a tábla mellett a világháló is szerves részévé válik a tudomány oktatásának. A bolognai képzési rendszer, a hallgatói létszám megtízszereződése 30 év alatt, a világhálón exponenciálisan növekedő mennyiségű információ tömeg feladja a leckét: hogyan nyerjük el hallgatóink figyelmét, hogyan érjük el, hogy vegyék a fáradtságot a természettudományok megértéséhez és műveléséhez oly fontos elmélyülésre, a tananyag integrálására és aktív használatára? Hogyan segíthetjük, hogy hatékonyan és élvezettel  szelektálhassanak a szinte végtelenül nagy információ tömegből? Milyen on-line, ún. web2-eseszközöket használhatunk ehhez és hogyan? Hogyan érdemes az előadásokat átalakítani illetve kiegészíteni? Miben legyen más egy e-book, mint egy hagyományos tankönyv? Ilyen és hasonló kérdésekkel hoztuk létre a ScienceEducation Online ELTE zárt Facebook csoportot Molnár Pál kollégámmal és vágok neki a TÁMOP project keretében meghirdetett tanfolyamoknak. 

oktatás

"A facebook profil lassan olyan lesz, mint az email cím pár évvel ezelőtt. Kellemetlen azt mondani, hogy nekem nincs és megmagyarázni, hogy miért nincs. A facebook esélyes arra, hogy felszippantja a blogolók egy részét, hiszen posztolni az üzenőfalra, előre megadott sablonokban digitális lábnyomot hagyni egyszerűbb, mint írni. Nem szövegalapú formátummal kommunikálni kockázatosabb, de egyszerűbb." 

Ollé Jánostól származik az idézet és János blogbejegyzése adta a végső lökést, hogy visszatérjek elhagyott oktatási blogomhoz. Ugyanis példája vagyok a "kényszer blogolóknak", akiket valamilyen távoktatásban tartott tanfolyam indított el az úton, amíg tartott blogoltam feszt, aztán búcsú nélkül eltüntem, s blogolás helyett vadul posztolok a Facebookon. Kérdés, hogy tényleg csak azért-e, mert az egyszerűbb?


Kétségtelenül egyszerűbb. Az idő nagy úr. Ha valamit egy klikkeléssel meg tudok osztani, s egy mondatban össze tudom foglalni a poszttal kapcsolatos üzenetemet, akkor kétségkívül a Facebook a nyerő. De attól tartok, hogy nem ez az elsődleges oka hűtlenségemnek. A Facebook behozhatatlannak tűnő előnye, hogy rengeteg visszajelzést kapok. Sok-sok ismerős ismeretlenből mindíg van 2-3, akiknek hasonló dolgok járnak a fejükben és gyorsan megosztják velem, hogy mit gondolnak.  A tanfolyamon, ahol mindnyájan a web2-es oktatási módszerekről akartunk tájékozódni, volt közeg, közönség és pillanatnyi közösség, akiktől jött visszajelzés. Hisz a blogolás abban különbözik leginkább a naplótól, hogy nem magunknak szól. Hogy nem önmagunk megértésének immár nyilvánossá tett eszköze, hanem kommunikációs eszköz: ha nem kap elég éltető érdeklődést, elszárad, elhal, s gazdája figyelme másfelé fordul, máshogyan próbál társakra találni.
Persze tehetem én is azt, amit sokan mások, hogy rendszeresen megosztom a Facebook-on a saját blog bejegyzéseimet. Borítékolom, hogy jóval kevesebb visszajelzésre számíthatok, mivel ismerőseim közül kevesebbeket érdekel az oktatás, a távoktatás, mint a politika. A blogoláshoz közösség kell, legyen az szakmai, emberi, akiket hasonló kérdések izgatnak, hasonló problémákkal küszködnek. Ezért oly népszerű a mindnyájunk életét befolyásoló politizálás. Egy élő egyetemi oktatási bloghoz olyan embereknek kell egymásra találniuk, akiket mélyen érdekel az oktatás, olyan oktatóknak, akik elsődleges feladatuknak az oktatás fejlesztését tekintik. Biztos nem vagyok egyedül, csak kitartóan kell keresni, s közös témákat találni. Szóval akkor kivetem a hálón a hálóm: 
                                   

 Ki jár hasonló utakon?

Ment-e a világ a könyvekkel elébb?

A napokban adtam le egy tankönyvfejezetet, amiben "a nem egy gén által kódolt viselkedés variánsok öröklődésének statisztikai módszereken alapuló vizsgálatába" (brrrrr!) kellett bevezetnem jobbára pszichológus hallgatókat. Aki látott már pszichológus hallgatót, az tudja, hogy a probléma nem triviális.


A legnagyobb akadály, hogy eleve hülyének gondolja magát a matematikához, ezért azzal az érzéssel kezd neki -muszájból és nem érdeklődésből (sic!) -, hogy úgy se fog menni. Ha egy ilyen diákkal sokat és sokféleképpen foglalkozol személyesen, talán át tudod lendíteni azon az akadályon, ami után már maga, játszva képes haladni. De sok a diák, kevés a tanár, s marad a könyv.


Ilyenkor persze hajlamos vagy azt hinni, hogy sokféle, a részképességek fejlesztésére irányuló on-line feladat, amiből a diák szükségletei szerint válogathat még jobb is lehet, mint a személyes foglalkozás, de mindenképpen jobb, mint a rugalmatlan,  szükségképpen egysíkúbb nyomtatott szöveg, ami vagy teljesen vagy nagyrészt nélkülözi az interakciót.


Miért töltök akkor mégis napokat, heteket és olykor éveket tankönyvek írásával? Aki tankönyvet ír, az maga is tanul. Tovább megyek: aki könyvet ír, az maga is tanul. Magáról, a világról, a könyv tárgyáról. Összefoglal, befejez, lekerekít. Egy egységes, új mikrokozmoszt hoz létre. A jó író remek tanító. Mester, akit szívesen hallgatunk.


Megosztani, megértetni  és ezáltal megérteni majd tovább lépni. A relatív befejezettség is megkülönbözteti a könyvet az on-line segédanyagtól, ami folyamatos javítás, bővítés, fejlesztés tárgya.


És megy-e a világ a megértés, a tanulás és tanítás által elébb? A mi emberi világunk, mintha épp ezen alapulna. Megy az ember az úton, s időnként megpihen.

Visszatérés

Kezdődik az oktatás és most már élesben próbálkozom. Regisztráltam a tárgyaimat az ELTE e-learning keretrendszerébe, az ETR-es oldalamról. Első benyomásaim NAGYON jók. Áttekinthető a felület, rengeteg beépített szolgáltatás áll rendelkezésre, a használatot segítő videók rövidek és érthetőek. Viszont rengeteget felejtettem a nyáron, kezdhetem előről annak felidézését hogyan rakok be ide képet, videot, mi is volt a MindMeister meg a VoiceThread, milyen oktatási célokat neveztem meg és milyen eszközöket gondoltam hozzá. Szóval érdeklődéssel olvasom magamat.... :).
El vagyok képedve, hogy a blog 500 feletti megtekintést kapott, persze örülök is neki.

Gyakorlásképpen beteszek egy fotót: Előadás a keszthelyi "Niche theory and speciation" workshopon. jelige: "Mit lehet itt tenni?"

Tananyagelem vadászat

Egy tanyagelem igenis tartalmazhat hivatkozást! Ime: "This photograph, from The Sex Life of Flowers by Meeuse and Morris, is an example of mimicry in which the orchid has evolved to resemble a female bee. The male, trying unsuccessfully to mate with the flower, unwittingly collects and spreads the orchid's pollen."

Credits: Courtesy of Oxford Scientific Films forrás:Open Educational Resources.  Remek, de frusztrál, mert nincs aktualizálva és a külső linkek egy része nem működik. Elsősorban középiskolásoknak szánt anyagok, de feladatokhoz jól használható anyagok vannak BSc szinten is.  Kérdés, hogy van-e jogom elemeket kiemelni és módosítani? Tananyag típusok:  1. kép és háttérinformáció és fogalomtár 2. video és háttérinformáci és kérdések 3. tanulási célok és szöveges anyagok teljes kurzusra Eddig ez a forrás tűnik a leghasználhatóbbnak. Érdekes video gyűjtemény, amihez feladatokat adhatok. osztályterembe, vita indítónak tervezték őket.

Tananyagelem vadászat

Az "Understanding Evolution" egy remek tananyag, de szemlélet és megközelítésbeli különbségek miatt nem tudom a hallgatóimnak ajánlani.
Egy remek részlet, amit tananyagelemként kiválóan tudnék használni:

Second, it's more accurate to think of natural selection as a process rather than as a guiding hand. Natural selection is the simple result of variation, differential reproduction, and heredity — it is mindless and mechanistic. It has no goals; it's not striving to produce "progress" or a balanced ecosystem.

This is why "need," "try," and "want" are not very accurate words when it comes to explaining evolution. The population or individual does not "want" or "try" to evolve, and natural selection cannot try to supply what an organism "needs." Natural selection just selects among whatever variations exist in the population. The result is evolution.

Evolution does not work this way.

(Understanding Evolution tananyaga, Berkeley)

Persze NEM a természetes szelekció szelektál, ha a szerzők ajánlását követve folyamatnak tekintjük (egyetértek) és nem erőnek, hanem a környezet. Azaz végül csak a kép marad, meg a gondolat....

Tananyagfejlesztés: problémák beazonosítása és célok, kurzuskomponensek összerendelése


Téma: Adaptációs hipotézisek felállítása és vizsgálata

Miért fehér a jegesmedve? (A hallgatók legnépszerűbb állat faja. Maci!)









Problémák az eddigi gyakorlatommal:
(A problémák meghatározásához Ken Currie és Martin Smith anyagát használtam fel a Prompt Oktatási Centrum tanfolyami anyagából.)

• Kezdjük a közepén, a kurzus tervezés legfontosabb elemével. Nézzük, hová fog esni kurzusunk a rugalmas tanulási spektrumon? Kiegészül-e osztálytermi tanulással, tartalmaz-e vegyes módszerhez kapcsolódó elemeket, vagy önálló tanulásra és feldolgozásra szánjuk? Más szóval, lesz-e hozzá tanári segítség, a célnak megfelelı írott tananyag, vagy esetleg mindkettő?

A témát egyetemi előadások vezetik be. Van hozzá egyetemi tankönyvi anyag, Élet és Tudomány Diákoldalak cikk, mégis borzalmas a feladatmegoldás átlagos szintje. Lehetséges magyarázat, hogy rossz a tananyag és a tanár, azaz:

nem elég jól definiált a feladat,		Feladat meghatározás, értékelési szempontok meghatározása az elején
nem tudják analógiásan megoldani		Gyakorló feladatok, amik az elemekre, fogalmakra vonatkoznak
előismeretek hiányoznak		Szükséges előismeretek meghatározása
általános készségek alacsony színtje		Készségfejlesztés gyakorlás által, ismétlés!
szokatlanság		Csatolás szokásos feladatokhoz

• Van-e kezelhető számú világos tanulási cél a hallgatók számára, melyek kapcsolódnak az értékelési eredményekhez is? Mennyire fontosak ezek a kurzushoz – kell-e, hogy az összes többi kurzus komponens is vonatkozzon rájuk?

Valószínűleg nem világos a hallgatók számára, hogy az esszé megírásához meg kell tanulni egy sor dolgot és az sem, hogy milyen szabályokat kell követni.

Tanulási célok nem explicitek	Az elején meg kell nevezni a specifikus célokat és a fejlesztendő kompetenciákat	Információs komponensek
Alkalmazandó ismeretanyag nem jól körülhatárolt	Meg kell határozni az ÖSSZES szükséges előismeretet	Információs komponensek
Értékelési szempontok nem világosak	Értékelési szempontok megadása, önértékelés lehetőségének biztosítása gyakorló feladatok segítségével	Teljesítményt mérő és gyakoroltató komponensek
Motiváció hiánya	Haladás mérése	Teljesítménymérő és gyakoroltató komponensek - Saját tudás értékeltetése

Eddig a problémák és a megoldásaikhoz szükséges kurzuskomponensek.

Jöjjenek a tanulási célok és a kurzuskomponensek. Az összerendelés során "enyhén" módosultak mind a komponensek, mind a célok, (jobban mondva ijesztően bővült a szükséges tananyagelemek száma)  az előző poston megadottakhoz képest.

Tanulási cél	Célt segítő kurzuskomponens
Adaptációs hipotézis szerkezeti elemeinek azonosítása,	Egyetemi tankönyv, előadás, gyakorló feladat
Szükséges szakmai fogalmak ismerete	Fogalomtárban alapfogalmak definíciói megadva
megértése	Feladat: értelmező szövegben hiányzó fogalmak megadása
alkalmazása	Feladat: Szakmai szövegben hiányzó fogalmak megadása
értékelése	Feladat: helyes -helytelen használat választásos teszt
analízis	Feladat: Fogalom használat kategorizálása - választásos teszt
szintézis	Feladat: dolgozat
Adaptációs hipotézis szerkezeti elemeinek felismerése	Feladat: szövegfeldolgozás, szerkezeti elemek kikeresése táblázat kitöltéssel, video alapján is lehetséges
Szerkezeti elemek relációinak megadása,	Feladat: szövegfeldolgozás, választásos teszt, video alapján is lehetséges Egyetemi tankönyv, előadás
Adaptációs hipotézisek pontos megfogalmazása	Egyetemi tankönyv, előadás Feladat: hibás megfogalmazás felismerése, összehasonlítással, választásos teszt
Bizonyítékok, cáfolatok, bizonytalanság azonosítása.	Előadás Feladat szövegfeldolgozás: bizonyítékok azonosítása, problémás elemek azonosítása; ha van Attenborough video feldolgozása
szövegelemzés	Feladat meghatározás neten, Órai  csoportmunka
Választott cikk megértése, eredményeinek értelmezése	Két bekezdéses összefoglaló készítése: felhasznált eredmény leírása, miért éppen ez épül a dolgozatba (értékelés)
Szakkifejezések szakszerű használata	Fogalomtár bővítése
Kooperativitás fejlesztése	Közös elmetérkép készítés a dolgozatok kapcsolatairól Közös szövegfeldolgozás inicializálása munkamegosztással Közös könyvjelző adatbázis értékelése Fórum használata az egész évfolyamnak
csoportépítés	Csoportfeladatok: közös taxon, közös elmetérkép, közös cikkfeldolgozás, web 2.-es eszközök ajánlása
Dolgozat tartalmazza a szükséges elemeket, relációkat, logikus felépítésű legyen	VoiceThread: analógiás feladatmegoldás. adaptációs magyarázat felépítése - csoportonként egy ember párhuzamosan építi a saját magyarázatot, csoport probléma esetén segítséget kap
csoportépítés	Dolgozatok, elmetérkép elhelyezése weboldalon vagy wikin vagy…..

Akkor most kommenteljetek vadul, hogy mit javítsak!