Wednesday, 1 June 2011

Miért éppen e-learning?

Miért éppen az e-learning?
Rövid összefoglaló a képzés során szerzett tapasztalatokról, elképzelésekről (2010 november 14.).
Előzmények
Az ELTE-n dolgozom, a Biológiai Intézetben. Októberben érkezett egy körlevél a rektori hivatalból, a Pécsi e-learning konferenciáról.  Éppen jelentkeztem, amikor üzenet érkezett az intézet igazgatótól, hogy áldozza már fel  magát valaki és menjen el a konferenciára, mert fontos lehet. Igy az első napon részt tudtam venni, s az intézet finanszírozta. Mint résztvevő kaptam meg az új tanfolyam indításáról szóló körlevelet, s pécsi benyomásaim alapján azonnal jelentkeztem.

Korábban nem foglalkoztam e-learninggel, talán a kifejezést sem hallottam.  2005-től van a tárgyaimnak honlapja (pl. http://falco.elte.hu/evolgen/; http://falco.elte.hu/evolgen/studentmaterial/) , ahová rendszeresen teszek fel leszedhető tananyag elemeket.
Viszont ez a forma nem felel meg az oktatási igényeimnek, ezért egy idő óta nem fejlesztem. Ugyanakkor nem volt lelkierőm körbenézni, tovább lépni. Úgy érzékeltem, hogy bármiféle változtatás a kialakult rendszeren túl sok idő, amit nem tudok a feladatra rászánni.


Állásfoglalás
Konkrét igényekkel és elképzeléssel érkezem, amint azt az Agorán már ki is fejtettem. Ide másolom és szerkesztem az ott leírtakat (Tárgy: E-learning esemény, Pásztor Erzsébet írta 2010. November 8., Monday, 22:39 időpontban).
Úgy gondolom, hogy az e-learning eszköz, ami végső soron hatékonyabbá teheti a munkámat, csak annyit és úgy használok belőle, ami a céljaim eléréséhez szükséges. Nem többet akarok dolgozni, hanem legfeljebb annyit, mint eddig, de jobban, hatékonyabban.

Pedagógiai céljaim:
  • Papíron beadott, kinyomtatott dolgozatok helyett szeretném, ha a hallgatói csoportok munkái közreadható és élvezhető formában a világhálón jelenjenek meg. Szeretném az egyes hallgatók értékelésekor figyelembe venni, hogy mekkora és milyen minőségű szakmai segítséget nyújtottak egymásnak.
  • Szeretném, ha a kiscsoportok és az évfolyam egésze szakmai kapcsolatokat alakítson ki, 
  • transzparensek legyenek a teljesítmények, s ezzel 
  • a hallgatók egymást motiválják, illetve tanítsák. 
  • A kiscsoportos munkát is szeretném intenzívebbé és hatékonyabbá tenni. 
Eddigi gyakorlatom:
  1. Bevezető előadás a biológiai evolúció bizonyítékainak természetéről, típusairól. Feladat meghatározás.
  2.   4-5 fős hallgatói csoportok egy-egy élőlénycsoportban bizonyítékokat, ill. problémás eseteket gyűjtenek és egyénileg különböző dolgozatot írnak. A csoportmunkát egy bevezetőben együtt foglalják össze. Mindenki külön beadja a dolgozatot, illetve e-mailben beküldi
  3.   Papíron értékelem és osztályozom a dolgozatokat. A tartalmas összefoglalók minden csoporttag jegyét, ha az elégtelennél jobb, egy jeggyel javítják.
  4.    Kisebb csoportok esetén lehetőséget adtam a dolgozatok javítására.
Úgy gondolom, h az egyetemi képzés is megkerülhetetlenül részben internet alapú lesz, s talán ez nem is akkora baj, mint ahogy sok kollégám látja. Nemhogy személytelenebbé válnának a kapcsolataink a hallgatókkal, hanem inkább személyesebbé, hatékonyabbá.


Céljaim
  • Szeretném a pontszerző feladatokat elkészíteni, 
  • szeretnék tárgyilagos visszajelzést, értékelést kapni a munkámról, 
  • szeretném, ha a tutorok segítenének, ha elakadok (segítenek). 
  • Szeretném az így szerzett ismereteket intézeti oktatásfejlesztési pályázatok alkalmával kamatoztatni, a kollégáimat a tanultakról tájékoztatni. 
  • A befektetett munka és teljesítmény igazolásaként szeretnék a tanfolyami modulok elvégzéséről bizonyítványt kapni.
  • Szeretnék annyi gyakorlatot szerezni, hogy az on-line munkával kapcsolatos irracionális, belső elakadásaimat 
    • jelszavak sorozatos elfelejtése, 
    • már megismert platformok, eljárások elfelejtése, 
    • nehézség érzés a feladatok elkezdése előtt meghaladjam
  • és biztonságosabban mozogjak ebben a világban. 
Reális lehetőségem van arra, hogy a hálózati tanulási módszereket beépítsem az oktatásba: mind az egyéni pedagógiai gyakorlatomban, mind az intézet oktatási stratégiájába. Legnagyobb problémám az időhiány.  A diákok lelkesek, értékelik ilyen irányú erőfeszítéseimet, jól lehet velük dolgozni.

No comments:

Post a Comment