Netgeneráció

Evolúcióbiológiát, evolúciógenetikát és evolúciós ökológiát tanítok BSc és MSc szinten TTK-s hallgatóknak különböző méretű csoportokban. Decemberben és most megkértem őket, hogy töltsenek ki egy kérdőívet számítógéphasználati szokásaikról. 44 választ kaptam.

A kérdőív a következő helyen található: https://sites.google.com/site/elteevolbiol/home


A kérdések mögött nincs különösebb megfontolás, a saját érdeklődésemhez illetve a tanfolyamon a fórumon és a tananyagban felvetődött problémákhoz kapcsolódnak.

A válaszoló hallgatók 1983 és 1990 között születtek, tehát a netgenerációba tartoznak valamennyien tananyagunk meghatározása szerint.
Tulajdonságaik a Prompt Oktatóközpont e-learning, a jövő iskolája tananyagában ismertetett amerikai felmérés (EDUCAUSE, 2005) szerint a következőek:

"Röviden összefoglalva felmérése eredményeit, a netgeneráció jellemző tulajdonságaival:

Digitális műveltség

• ösztönösen kezelik az eszközöket, kiválóan navigálnak a neten,
• a működésükről nem sokat tudnak, legtöbbször nem is érdekli őket,
• nem szorítkoznak szöveg alapú információkra

Generációs adottságok

• magasfokú vizualitás, „látvány-igényesség” ,
• fejlett térlátás (3D játékok),
• képesség a figyelem megosztására,
• gyors reakcióidő jellemző rájuk.

Mindent azonnal...A neten hozzászoknak a gyors válaszidőhöz, ugrálnak egyik helyről a másikra, egyszerre mindig több dolgot csinálnak. Gyorsak, kreatívak a problémamegoldásban, együtt felfedezve és hasznosítva az új információt.

Közösségi viselkedésKönnyen, gyorsan teremtenek kapcsolatot (gyakran elfedve kilétüket), a net növeli a kapcsolatok iránti nyitottságot.

Informálódás a netről

Tisztában vannak azzal, hogy az interneten nem minden információ igaz, de egymással kommunikálva a közösség véleményét sokkal inkább elfogadják, mint azt, amit a szüleik mondanak.

És a tanárok? Az iskola?

• a technika fontos, de soha nem helyettesítheti a tanárt,
• a tanár legyen felkészült, jó előadó (!),
• tanár nélkül nincs motiváció,
• az iskola nagyon fontos a közösség miatt!

Az internet „informális tanulói”. Mit mondanak a netről?

• rengeteg új dolgot találok, könnyen tanulok,
• bármit megkereshetek,
• állandóan kapcsolatban vagyok, a problémákat meg tudom „beszélni” másokkal.

Pl: ha egészségügyi problémája van, nem a szüleit kérdezi, hanem a netes közösségét.

Hogyan tanulnak?

• nem lineárisan gondolkodnak (építkezzünk abból, amink van, majd lesz belőle valami),
• a tanulásban is eredményorientáltak, türelmetlenek (mit vacakolunk?)
• előnyben részesítik a „learning by doing” (csinálva tanulni) megoldásokat,
• (mintha) csökenne a textuális befogadóképesség a korábbi generációkhoz képest.

(Prompt Oktatóközpont honlapja)

Mennyiben vannak összhangban ezzel a képpel a kérdőívre adott válaszok?
A hallgatók valóban sok időt töltenek a számítógép mellett. Hétköznap átlagosan mintegy 4 órát, hét végén ötöt. Vannak páran, akik ennél jóval többet is. 
A 44 hallgatóból 5 mondta magáról, hogy semmilyen internetes közösségben nem aktív. Ez durván 10%. 30 hallgató aktív a Facebookon (csaknem 70%), 14 az iwiw-en és 8 a youtube-on. 18 hallgató (40%) egyszerre több közösségben is aktív. 34 hallgatónak nincs se blogja se honlapja (77%) 9 hallgatónak van egyik vagy másik, s egy hallgató rendelkezik mindkettővel. 
26 diáknak van notebookja (60%), de az előadáson, csak  ketten használják. Ők viszont "multitaskolnak", leckét írnak, böngésznek, leveleznek és jegyzetelnek egyszerre. Ha ők a tipikus netgeneráció, akkor meglehetősen alul reprezentáltak a mintában (5%). 
Két hallgató kivételével mindegyik hallgató felkereste a tárgy honlapját, s a beadandó feladat elkészítéséhez kivétel nélkül mindenki használta az internetet. Mindenki használta a Google keresőmotorját, jóval kevesebben a Google Scholar-t. Csak 3 (sic!) hallgató irodalmazott az EISZ bázisán. Bibliográfiát kezelő ingyenes szoftvert (Mendeley desktop) két hallgató használt a keresések eredményeinek kezelésére. Volt aki nem is értette az idevonatkozó kérdést.


A képzés során vitattuk, hogy használjuk-e a Facebook-ot az oktatásban. A TTK-n nem lenne népszerű: nem bukott ugyan meg teljesen, de átlagosan kettes minősítést kapott az ötlet és a hallgatók többsége egyáltalán nem szeretné az oktatásban használni.




A nyitott kérdésre, hogy hogyan vezessük be az internetet az oktatásba nagyon disztingvált, tartalmas és érdekes válaszokat kaptam. Nyolc hallgató nem válaszolt (18%).


Néhány válasz:

Előadások on line
"szerintem lehetnének feltöltött videók, ahol a tanár a bonyolultabb összefüggéseket szóban is elmagyarázza"

"Jó ötletnek tartanám, ha webcam-on keresztül online elérhető lenne az előadás, bár nem tudom, ez mennyire változtatná meg a hallgatói szokásokat. Amivel bizonyosan egyet értek, az a több és hasznosabb internetes segédlet (interaktívabb), pl. online kitölthető feladatlapok, egy-egy feladat megoldásának levezetése hanggal."

Segédanyagok
"Ha az órákon kivetített slide-ok és a hasznos linkek fönt vannak egy lapon, már az is elegendő az órai jegyzet kiegészítéséhez. Szerintem, ha mindent meg lehet tanulni internetről, akkor nem lenne szükség arra, hogy bejárjunk az egyetemre, viszont az előadások hangulatán és lefolyásán sokat javíthat, ha a hallgatók előre tudják, mi az az aznapi anyag. Ennek segítségével a megértés is könnyebb lenne. Persze ehhez egy hallgatói szemléletváltás is szükséges lenne, nevezetesen, hogy előző nap átfutja a másnapra várható anyagot. Ha nem lenne nonsense én azt javasolnám, hogy kötelező házi feladatot, esetleg több beadandó dolgozatot kellene adni a hallgatóknak, ami az interneten összegyűjtött anyagra épülne."

"jó lenne a kiegészítésekről is, netről is letölthető anyagokat is legalább linkkel, listaszerűen összegyűjteni."

Kommunikáció, hallgatók aktivizálása
"Esetleg mindenki által szerkeszthető dokumentumok (pl. GoogleDocs, Wikipédia)"

"Szerintem fontos, hogy mindig első kézből értesüljünk minden információról az órákkal és a vizsgákkal kapcsolatban. A tapasztalatom az,hogy az Email gyakran késve érkezik,vagy egyáltalán nem érkezik meg, talán a közösségi oldalak használata még jobbá teheti az info áramlást, hiszen többségünk úgyis azon lóg egész nap...Sokan vagyunk vidékiek, (egy előző évfolyamban a hallgatók többsége vidéki kisvárosból származik) így az internetes kommunikáció különösen előnyös lenne."

"Tanórák hanganyagainak feltöltésével, diákok bevonásával, adott csoportokon belül (adott évfolyam) létszámtól függően kiosztani az órák anyagát (nem feltétlenül erőre magát a témát, ha az évről-évre változik valamelyest a felbontás, csak az alkalmakat) és hozzá a tárgy végzésének folyamatában összefogaló jegyzetek készítésével és beadásával, ezzel aktívabbá válnának a hallgatók, de a felosztás miatt teljesen leterhelve sem lennének. A jegyzeteket a tárgy honlapján hozzáférhetővé tenni, jegyzetekben adott oldalakhoz megjegyzéseket lehessen írni, de magát a jegyzetet ne lehessen közvetlenül akárkinek szerkeszteni a feltöltés után. (ezt teszi egy blog). A jegyzetekben végülis hozzászólások kerülnének a valami nem világos, ha valamit máshol máshogy olvastunk/hallottunk, ha kiegészítenénk azt hozzá lehessen főzni. Az oktató, apránként tudna válaszolni, helyesbíteni szintén az oldalon. 


Talán aktívabbá tenné a kapcsolatot oktató és hallgató között. Mert jelenleg ez kissé nehézkes. Gátolva van többek között azáltal, hogy a hallgatók csak rövid ideig vannak kapcsolatban az oktatóikkal ezért mire megszoknák a szituációt, mire megismernék (pontosabban megszoknák) a társaikat, az adott közösséget, addigra vége a kurzusnak. Ez a netes kapcsolat felszabadultabbá tehetné a légkört, főleg ha a regisztrációkor pl az etr-es azonosítót és jelszót lehetne használni, amit biztos mindenki megjegyez, olyan gyakran kell használnia. Így biztosítva lenne az is, hogy csak elte-sek lássák az adott honlapot. A megfelelő védelem de az illetékesek hozzáférhetősége is biztosított. A Wiki-n pl elsőre bonyolultnak találtam a szerkesztés módját később elfeledtem a regisztrációm azonosító és jelszavait.) Erre a honlapra a tárgy sablon honlapjáról lehetne eljutni. Onnan, amit bárki láthat. Visszatérve a regiszrációra így bár nem teljesen anoním lenne a rendszer, de nem lenne mégsem annyra névhez kapcsolható (csak utánajárással, ami macerásabb). 


Az évek során gyülemlő jegyzetek alapján összehasonlításokat is lehetne tenni, a lényeg is könyebben kiemelhetővé válna, hisz ami évről évre benne van, az nyilván fontos. Ehhez az kell, hogy az egyes évek anyagai témakörönként legyenek csoportosítva, ha ez megoldható, ne évenként. De fontos, hogy időtendben, az adott év feltüntetésével. Folyamatosan tökéletesedne az anyag és bővülne is persze. 5-10 évente meglehet, hogy összegezne kéne az áttekinthetőség kedvéért, ami problémát jelenthet. Archiválást alkalmazni a régebbi doksik esetén. 


De hasznosulhat is más területeken is ez a plusz munka. Kérdés, hogy ki végezze. Az oktató? Egy aktuális hallgató aki vállalja, s mondjuk így nyerne jegyet könnyítésként az adott tárgyból? Akár. De mivel ez ritkább alkalom lenne, az anyag kiterjedési sebességétől is fűgg ezen munka elvégzési igényének gyakorisága. "


"Az szerintem egy jó megközelítés lenne, ha a tantárgy honlapján történő frissítésekről kaphatnánk értesítést akár a közösségi oldalakon is, (RSS) illetve ha a tantárgy honlapján lenne a tárgy megvitatására alkalmas, hallgatók és tanárok által egyaránt használható fórum. Ami szerintem a legfontosabb, hogy minél gyorsabban/gyakrabban felkerüljenek a friss oktatási és a tárgyhoz kapcsolódó tartalmak a honlapra, mert tapasztalatom szerint az egyetemi oldalakkal általosan ez a legnagyobb probléma."

"Az internet bevezetésére egy jó eszköz volt az esszéírás, valamint ahhoz, hogy a honlapot többen használják, lehetne feladatokat kitenni a tárggyal kapcsolatban (fenn van az összes vizsgafeladat megoldással együtt), például feladatmegoldásokat, amivel ellenőrizhetik a tudásukat, ezáltal a többi információt is elolvasnák."

TTK-s édességek
"szerintem a ttk-n jelenleg legpopulárisabb fájlletöltős rendszer alapvetően jó, csak sokszor nem frissek a honlapok, vagy nagyon kezdetleges, ronda a felhasználói felülete a tanárok oldalainak. a meglepő az, hogy a btk-s tanároknak sokszor szebbek a honlapjai, mint a ttk-soknak, noha azt gondolná az ember, hogy egy ttk-s csak jobban ért/többet foglalkozik a webes elérhetőségével, mint egy bölcsész. hát nem így van. elképesztőnek tartom azt is, hogy sokszor 2002, 2003-ban frissített önéletrajzok vannak fenn. nem értem, miért nem érdekli őket, hogy megtalálhatóak legyenek a friss eredményeik.

.....a ppk-n pl nagyon aktívan használják a tanárok az e-learninget, (azt az e-learninget, amit nevetséges módon alig ismer egy-két ttk-s tanár és ők sem tudják használni...) óra után rögtön feltöltik a friss anyagokat, tematikát tesznek föl, személyre szabott cikkeket is oda tesznek, szóval egy valóban használható, élő oktatási online felületté teszik az e-learninget a pszichológus oktatók."

"Ismerem az elte e-learning oldalát. Tetszik, csak sajnálattal vettem észre, hogy kevés oktató használja, ismeri. Mindig aggódnak hogy illetéktelenek kezébe kerülnek a kiadott anyagaik, pendrive-al vihetjük el a tanulnivalót (a laptopjuk meg vírusos lesz:), mindenféle kódokkal védik le őket. Velem azonban már előfordult hogy visszanéztem volna a régi anyagokat,de a pendrive elveszett időközben, a jelszót elfejetettem. E-learninggel ilyen gond nem lenne. Először az oktatókat kellene informálni az újabb lehetőségekről. Ők pedig a hallgatókat. Szerintem gyorsan menne:)"

"E-learning, én most ismerkedtem meg vele, és nagyon tetszik, hogy az anyagok egy helyen vannak, fel lehet tölteni a beadandókat, és ott vannak az oktatók elérhetőségei, mindez személyre szabva. A netes vizsgát még nem próbáltam, de a jövőben erre a fajta számonkérésre is számíthatok, akkor majd arról is tudok nyilatkozni. Kár, hogy 4 év TTK után egy másik ELTE karon ismerkedtem meg vele. Nagyon hasznosnak tartom, és innen biztatnám a TTK-s oktatókat, nem csak a Tanárnőt, hogy használja!'

Szinkron kommunikáció
"Tetszett a Tanárnővel való skype-os kommunikáció lehetősége, és jó ötletnek tartom az e-learning alkalmazását is, jók róla a tapasztalataim. Sajnos újat nem nagyon tudok mondani, mert elég kevés dologra használom a netet. De hasznos lenne, hagy egy oldalon le lehetne adni a házi dolgozatokat, illetve egy fórum, ahol a hallgatótársakkal lehetne a problémákat megbeszélni. (az ETR-ben minden tárgyhoz van fórum!)


Kontra Facebook
"közös fórum és blog, a facebookot ellenzem, túl sokszor elvonja valami más a figyelmet. Nagyon jó "házi közösségi oldalakat" lehet szerkeszteni a grou.ps-szal!"

"mondjuk legyen a tárgynak saját oldala, ahol fórumszerűen hozzá lehet szólni a dolgokhoz, kérdezni lehet. Az anyaghoz kiegészítésként tartozhatnak videók stb... Ha technikailag megoldható lesz, simán lehet majd interaktív videó órákat tartani. (pár éven belül biztosan hozzáfér mindenki gyors nethez). Ilyen interaktív előadásra akár külföldi előadókat is meg lehet hívni. Fontosnak tartom hogy az egész külön fórumokon, oldalokon legyen ,és ne olyan internetes helyeken amit amúgy is használunk, nem jó, ha a munka és a magánélet összefolyik interneten sem.

• A Facebook-kal kapcsolatban rengeteg fenntartásom van, hiszen rengeteg haszontalan információ kerül az üzenőfalakra. Ilyen formában az oktatás véleményem szerint nem megoldható, hiszen rengetegen vagyunk úgy, hogy tanulás közben 5-10 perc facebookozás (fölösleges időtöltés) becsúszik. Hogyha a facebook felületén próbálnák megoldani az oktatást, azzal az a baj, hogy rengeteg más egyéb is van a közösségi oldalon.
• Alkalmanként azonban hasznosnak tartanék akár vizsgaidőszakos konzultációt akár Skype-on keresztül konferenciabeszélgetésként. A tananyagok hatékony tanulása érdekében a tanárok honlapján gyakorló programokat is hasznosnak ítélnék - beugróra készülés, fogalmak gyakorlása, hasonlók.
• Fontosnak tartom a hozzáférhetőséget is. Legyen akár jelszóval védett, de fontos, hogy ne csak abban a félévben férjünk hozzá a kiadott anyagokhoz, amelyikben felvettük a tárgyat."

A klasszikus álláspont néhány megfogalmazása
"A hagyományos oktatási eszközöket, (ill. módszereket) jobban kedvelem, szerintem az oktatásban nem szerencsés állandó jelleggel használni az internetet, mert ez sok esetben a lényegről tereli el a figyelmet.
Az alapinformációk megtanulásához / megtanításához a leghatékonyabb eszköznek a táblát és a krétát (füzet + toll) tartom, én legalábbis akkor tudtam az órákon a leginkább koncentrálni, odafigyelni, amikor az információt / magyarázatot a táblai egyenletek, grafikonok, stb. nyújtották  egy probléma megértéséhez. Tanárjelöltként is azt tapasztaltam, hogy a diákok fejében azok az új ismeretek ragadtak meg a legjobban (és gyorsabban), aminek az átadásához, magyarázásához digitális technikai segítséget nem vettem igénybe, és a jól megtervezett kérdve kifejtő módszer keltette fel a leginkább az érdeklődésüket. Azok a hallgatók, akiket a kurzus témája mélyebben érdekel, ők nyilván önállóan meg fogják  keresni / találni az ehhez szükséges internetes segítséget is. "

"A szemtől-szembe oktatást tartom a leghatékonyabbnak. Mivel kicsik a hallgatói létszámok ezen az órán (megj: ez változó, hol 20 hol 120 félév és tárgy függő), ezért szerintem a csoportmunka óra keretein belül megvalósítható. Amikor a mi csoportunkban próbáltunk meg neten keresztül kommunikálni nem nagyon volt eredménye, és pl.: a skype-os lehetőséget sem vette senki igénybe (fél tucat hallgató konzultált egy nagyobb kurzuson)".


"Szerintem sehogysem. A net segítség, nem pedig arra szolgál, hogy nappali tagozatos hallgatók onnan tanulják meg azt, amit a tanárnak kellene elmondani. Hallás után mindig jobban megmaradnak a dolgok, és az órán van lehetőség azonnal kérdezni. Továbbá a többi diákkal is lehetőség van kapcsolatot létrehozni személyesen, akikkel mondjuk csak kevés közös kurzus van. Az internet nem veheti át egy élőben leadott óra minőségét. A megértéshez mindenképp kell, hogy személyesen hallgassa meg az ember a tanár mondandóját. Sokszor a hangsúlyok, és a beszélgetés nem konkrétan a témához tartozó része (pl. a tanár személyes élményei, vagy történetei) az, ami miatt dolgok jobban megmaradnak. A netes oktatás inkább távoktatás."

"sehogy! nem hiszem, hogy ezt a témát el lehet neten sajátítani, a számolásos részt - az órát végighallgatva is - nehezen érthetőnek gondolom, sose voltam jó a genetikai számításokból.."

"Igazság szerint nem tudom, én úgy érzem, az eddigi előadások egyáltalán nem ettől voltak jók vagy rosszak. Pont a top (legnépszerűbb) órák  régi "fapados" módszerekkel mentek, színes krétával a táblán. Az biztos, hogy az oktató felkészültségét sajnos nem befolyásolja.
Ami azért fontos lenne:

• Ha van beadandó, interneten lehessen küldeni (sok oktató csak kinyomtatva fogadja el) (én is csak úgy fogadom el, utrálatos dolog 120 esszét gépen javítani!)
• Interneten legyen elérhető az anyag, követelmény, óraleírás, legyen frissítve.
• Lehetnének interneten megoldható feladatok, tesztek.
• A tanárok legyenek tisztában olyan alapvető dolgokról, mint pl. hogyan kell összerakni egy ppt-t (Ha előadásra viszem sötét háttér - világos betűk, így sokkal kevésbé fárasztó a szemnek, otthoni megnyitáshoz, nyomtatáshoz leegyszerűsített fehér háttér fekete betűk), legyen átlátható. Ahol ezek megvannak, érezhetően könnyebb a felkészülés.

Egyes tárgyaknál sokat segített, hogy felvettük az előadást (ma már egy szimpla mp3 lejátszó is képes erre), így, ha kihagyott egy órát az ember, csak elkérte az mp3 fájlt, és visszahallgatta, miközben nézte a ppt-t. Ez vizsgázásnál is nagyon jó volt aztán. Ehhez persze egy elég meghatározott óravázlat kell."

Talán a legnagyobb különbség az amerikai kép és a számomra kirajzolódó TTK-s kép között a netgenerációról, az a közösség hiánya. Ezt az oktatáson kívüli közösségi programok csekély kínálata, a csoportmunka és a csoportos értékelés hiánya magyarázza illetve erősíti. Az egyetemi tanári gyakorlat és értékrend nagymértékben befolyásolja.

Hallgatóimnak ezúton is köszönöm az nyilt, komoly válaszokat és a jó ötleteket. Aki szeretné a kérdőívekre adott válaszokat megnézni, annak adok hozzáférést.